-Játszhatnék én is? – kérdezte Martin.
-Nem lehet, mert neked mindkét
lábadon cipő van.
Martin levetette a cipőjét, belekapaszkodott
Michaela karjába, és most már hárman
ugrándoztak nagy boldogan.
-Merre ugráljunk? – kérdezte
Martin egy idő után.
-Előszöris menjünk Lénához, mondta Michaela.
Oda is értek, Léna levetette a jobb lábáról
a szandálját, és elkezdett a többiekkel
együtt szökdincselni.
A négy barát a központ fele ugrált.
Az áruház előtt összetalálkoztak
Schmid-Bierbaum asszonnyal.
-Jónapot Schmid-Bierbaum néni!
-Mi Egycipőben Ugrálósdit játszunk.
Tessék velünk tartani!
Schmid-Bierbaum asszony egy nagyon kedves
hölgy volt, és úgy gondolta, hogy ez nem
rossz ajánlat, annál is inkább, hogy néhány
napja már nagyon szorította a ballábas cipője.
Megkönnyebbülten hajította bele egyenesen
a szemetes ládába a szűk cipőt. Belekapaszkodott
Martinba és elkezdte ő is az ugrándozást.
