|
A lagzira meg is hívtak erdőt-mezőt, és fűszálat,
Szürkelábú nyuszik viszik a szép menyasszonyi fátylat.
A násznagy és násznagyasszony Mákvirág és Nadragulya,
Ajándékul bársonypárnán a Napot s a Holdat hozza.
A menyasszony vállán a Tűz meg a hűs Szél lejtett táncot,
Galaj, Bodza s minden növény sorbaállt, hogy adjon csókot.
Csak a csalán csókját bánta a menyasszony meg egy kicsit,
A vőlegény az örömtől meghalt, és feltámadt megint
A násznép a sok jót s szépet elsorolni alig bírta,
Amennyi az égen s földön létezik, és le van írva,
Mind elmondta muzsikával, dobbal, ostor rittyentéssel,
köszöntötte nyári zápor őket hirtelen eséssel:
|
|
