Kőkeresztnél könyörögve, Térdepelve, - nyája körbe - Fohászkodik a barát, Nem talál egy báránykát.
Bokrok alját megmotozza, Nézi, keresi, kutatja. A fű magas, dús, kövér, Nagy szakálla földig ér.
Lent a fűben s az árokban, Kutat egyre fáradtabban, Fehér, hosszú, dús szakáll, Benne bárány szundikál!
|
|