Odafönn a sövényen Szulák virít fehéren. Kinyílik és becsukódik, Az egérke hallgatózik.
A szulák kelyhéből most Szippantott egy jó nagyot. És az orrára ragadt, Cupp, legrántja s jót kacag.
Megvénültem s egyre még A szulákkal játszanék, Kellene egy feleség, S egérgyerek, öt, hat, hét.
|
|