Pitypangot és galagonyát, Sást szedett, meg friss lucernát Szárított meg, s tömött párnát Ez a szorgos kisegér.
Most alszik a jó pihében, Sás alatti házikóban, Ha megfordul az ágyában, Susog a sás a dunyhában.
Felébred, és nyomban felkel, Becsukja az ablaknyílást, Melyen beszállt a susogás, S visszabújik a pihébe. A paplant fejére húzza, De ekkor kilóg a lába. Hasrafekve ezt morogja: -Ez a paplan igen kurta!
|
|