- Mondd gyorsan utánam: un ver vert dans un verre vert!
András kissé elbizonytalanodott, majd elismételte a mondanivalót, mialatt a házigazda hullámokat vetett a szoba közepén.
Az asztal közepén egy sárga lámpa égett, az édes falakról pedig illatos lé csurgott le.
A szobácskában sok polc volt, amelyeken könyvek sorakoztak: Biológia, Zoológia, Jules Verne, Kant. A kukac letette a lámpa mellé a szemüvegét, és kinyitva ráhelyezte a könyvét. Aztán felnyújtotta a karjait, majd leengedte a feje búbjára.
- Szeretek olvasni, főleg esténként, mert napközben a tanulmányaimmal, meg a kutatásommal foglalkozom. Gyere, nézd meg! - és egy kukacjáraton átvezette egy laboratóriumba, ahol mindenféle kémcsövek, mozsarak, mikroszkópok hevertek, sőt még egy teleszkóp is többek között. – Nézdcsak, itt töltöm el én az időm nagyrészét, leveleket, rovarokat vizsgálok, és kísérletezem.
András egy mikroszkópon át megnézte egy zöld levélben a zöld klorofillt, aztán visszajöttek az ebédlőbe, és miután elmesélte, hogy került ide, Kukac Úr ezt válaszolta:
- Oh, nem kell megijedned attól, hogy ilyen kicsike vagy. nime, én is hasonló méretű vagyok, és mit sem törődöm ezzel. Csak az számít, ami itt van belül, és a halántékára tette a mutatóujját.
Amikor elmész, és ismét megeszel egy körtét, megint meg fogsz nőni. Megyek, hozok neked néhány mézeslepényt, amit én is egy kedves méh asszonyságtól kaptam. Elment be a kamrába, és egy zöld levéltányéron hozta a bejelentett eledelt. Oly finom illata volt, hogy az András szájában összefutott a nyál, és nyelt egy szárazat. A kukac persze úgy tett, mintha nem vette volna észre. Aztán reggelig beszélgettek. Kukac Úr elpanaszolta, hogy egy mikroszkóplencséje széttört, és nagyon sokba kerül új lencsét vásárolni, és hogy az ő laboratóriuma nincs eléggé felszerelve, aztán, hogy amióta a harkály kificamította a szárnyát, azóta a legjobb gyümölcsfák megteltek hernyókkal.
