Emma: Ez az O betű, olló betű, o, o, orgona,...
Ella: ostor betű..ostor betű!
Mindketten: ostor betű, ... hahaha....gyí, gyí, gyí!
Morcos bácsi: Deb teccik, deb teccik, halacska...figyeljétek, bert halacskának kell lennie! Na, na, na...NNNNNN
Emma: Ez a N betű! A napocska betű!
Ella: A néni betű!
Morcos bácsi: neb...neb..neb néni...no, no, Hopp!
De Emma és Ella nem ismerték fel Morcos bácsi utolsó betűjét, amely kétjegyű volt, és még egy ipszilonja is volt neki, és amely pont hiányzott a szó végéről! Mert nem mondható el, hogy a P, az O és az N betűk egy értelmes szót alkotnának. nigy hát nem jutottak át a tavon, és nem mehettek haza. Ekkor megjelent a fejük fölött egy hatalmas madár, amely valamit tartott a csőrében.
Emma: Ez egy vadliba!
Ella: Igen, egy vadliba!
Morcos bácsi: Azaz! Egy vadliba!
A vadliba éneke:
Én vagyok a vadliba,
Most megyünk a lagziba,
A csőrömben most viszem,
Láthatjátok, azt hiszem...
S ha ügyesen megfejtitek,
Akkor szépen elmehettek...Emma: Ez azt jelenti, hogy te egy betűt rejtegetsz...
Ella: Igen, megvan, egy betűt hoztál a csőrödben!
Emma: A tyúkocska betűt!
Mindketten: A TY betűt!